|
DOI: 10.46698/s7077-2537-2745-a
V. F. MILLER AND THE IRANIAN PEOPLES OF THE CARPATHIAN BASIN
Szabó, Géza
Kavkaz Forum. 2020. Issue 2.
Abstract: Broad-mindedness and erudition allowed Vsevolod Fedorovich Miller, taking
into account the history of the Iranian peoples living in the west, paid attention
to the Sigins of the Danube region, mentioned in chapter 9 of Book V written by
Herodotus. Miller’s attention was drawn primarily to this Iranian ethnic group,
because, according to relevant sources, they came from the Medes and even
dressed similarly to the Medes. In light of the discoveries made in the Carpathian
basin, Miller’s remark about the Sigins and Middle Sarmatian-Ossetian kinship,
clarified by V. I. Abaev, also raises other interesting questions regarding the Ironian
and Digorian dialects of the Ossetian language. The point of view of V. I. Abaeva,
according to which the Digor dialect of the Ossetian language, in comparison
with the Iron one, to a greater extent preserved archaic features of the common
language of their ancestors remains today the starting point of research areas.
In this sense, the mentioned dialects are the stages of development of the
same language, representing the last phases of its evolution. Nevertheless, the
numerous differences observed in the monuments of material culture discovered
by archaeologists, as well as in the customs of the carriers of these dialects,
increasingly give reason to speak of these dialects not as different stages of
development of the same language, but as a means of communication of the
two groups, interconnected, but following, different ways of their development.
This, apparently, is the reason for such a significant difference in the languages.
These and some issues related to the disclosure of the topic will be discussed in
this article.
Keywords: V. F. Miller, the Iranian peoples of the Carpathians, the Sigins of the Danube region, Digor and Iron dialect of the Ossetian language
+ References1. Miller, Vs. F. Osetinskie etyudy [Ossetian studies]. Moscow, 1881‑1887.
707 p.
2. Abaev, V. I. Osetinskij yazyk i fol’klor [Ossetian language and folklore].
Moscow-Leningrad. 1949. 608 p.
3. Makkay, János. Az indoeurópai nyelvű népek őstörténete. Budapest,
1998.
4. Szabó, Géza. Eastern myth elements in the West in light of the Nart sagas
and the archaeological finds of the Carpathian Basin. Nartamongæ. 2017, iss.
12, pp. 85‑109.
5. Abaev, V. I. K voprosu o prarodine i drevnejshih migraciyah indoiranskih
narodov [To the question of the ancestral home and the most ancient migrations
of the Indo-Iranian peoples]. Drevnij vostok i antichnyj mir. Sbornik statej,
posvyashchyonnyj professoru Vsevolodu Igorevichu Avdievu [Ancient East and
Ancient World. Collection of articles dedicated to Professor Vsevolod Igorevich
Avdiev]. Moscow, Moscow State University, 1972, pp. 26–36.
6. Nagy, Géza. A magyar viselet története. Rajzolta és festette: Nemes Mihály.
Franklin Társulat, Budapest, 1900.
7. Párducz, Mihály. Az első Pontus-germán emlékcsoport legkorábbi emlékei
Magyarországon / Die frühesten Funde der ersten pontisch-germanischen
Denkmälergruppe in Ungarn. A Berlini Collegium Hungaricum Kiadványai
2. Szeged, 1935.
8. Párducz, Mihály. A szarmatakor emlékei Magyarországon I‑II / Denkmäler
der Sarmatenzeit Ungarns I‑II. AH XXV., XXVIII. Budapest, 1941‑1944.
9. Hansen, Svend. Grossgrabhügel der Alteren Eisenzeit zwischen West
Und Ost. Eine Annäherung. In: Hansen, Svend — Vaceslav Ivanovic Molodin
(Eds.) Terra Scythica. Materialien des internationalen Symposiums Terra Scythica
(17‑23. August 2011, Denisov-Höhle, Altai). Verlag des Instituts für Archaologie
und Ethnographie der SA RAW, Novosibirsk, 2011. 291‑318.
10. Harmatta, János. Le problème cimmérien. ArchÉrt VII‑IX. 1946‑48.
79‑132.
11. Harmatta, János. A magyarországi szarmaták eredetének és bevándorlásának
kérdéséhez. ArchÉrt 76, 1949. 30‑36.
12. Harmatta, János. Studies on the history of the Sarmatians. Magyar-
Görög Tanulmányok 30. Budapest, 1950.
13. Szabó, Miklós. A keleti kelták. A késő vaskor a Kárpát-medencében. Budapest,
2005.
14. Szabó Géza. Kora vaskori bekarcolt, bepecsételt díszítésű kerámia
leletek Hódmezővásárhely Gorzsa-Cukormajor lelőhelyen. Archaeológiai
Értesítő 1988, 90–95.
15. Trogmayer Ottó: A vaskor kezdete. In: Kristó Gy. (Szerk.) Szeged története.
I. Szeged, 1983. 95–109.
16. Tasić, Nikcola — Brukner, Bogdan — Jovanović, Borislav. Praistorija Vojvodine.
Beograd — Novi Sad, 1974.
17. Karausse, Dirk — Fernández-Götz, Manuel — Hansen, Leif — Kretschmer,
Inga. The Heuneburg and the Early Iron Age Princely Seats. Archaeolingua, Budapest,
2016.
18. Fekete, Mária — Szabó, Géza.- Fekete Mária. Flüchtlinge in Südtransdanubien:
Die Freilegung eines Hügels aus dem 7. Jh. v. Chr. im Jahre 2011‑2012
Regöly (Ungarn, Komitat Tolna) Studia Arcghaeologica Brunensia 22 / 1.2017.
89–120.
19. Szabó, Géza — Fekete, Mária. Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori
Regöly-csoport lelőhelyéről — Janus-Statue aus Pannonien, vom Fundort
der Regöly-Gruppe aus der Früheisenzeit. Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 33
(2011). 15‑105.
20. Fekete, Mária — Szabó, Géza. A regölyi tumulus építménye és leletanyaga.
Ókori-keleti kapcsolatok. Ókor — Történet — Írás 3. 2015. 271‑306.
21. Gyöngyösi, Szilvia — Juhász, Laura — Barkóczy, Péter — Szabó, Géza. A
regölyi bográcsok fémtani vizsgálatának eredményei. A migráció évezredei —
Európa születése. A PTE — BTK Európé Kutatóközpontjának VII. Konferenciája.
Szekszárd, 2017. június 30. — július 1.
22. Kürthy, Dóra — Szakmány, György — Józsa, Sándor — Fekete, Mária —
Szabó, Géza. A regölyi vaskori kerámiatöredékek archeometriaivizsgálatának
új eredményei, Archeometriai Műhely XV / 1 1‑12.
23. Szabó, Géza. Ethno-sociocultural background of the oriental origin of
the Pannons of the Carpathian Basin in the Early Iron Age. In: Beisenov, A. Z.
(Ed.) Sak culture of Saryarka in the context of the study of ethnic and sociocultural
processes of Steppe Eurasia. The collection of scientific articles, dedicated
to the memory archaeologist Kemal Akishev. Almaty, 2015. 291–299.
24. Horváth, Veronika — Szabó, Géza. Scythian age scale armour from the
tumulus at Regöly In: Mutanov, F. M. — Elimbai Nurszan (Eds.) Proceedings of
International scientific and practical conference VII Orazbayev readings 28‑29.
April 2015. Almati, Kazakhstan. Al-Farabi Kazakh National University, Almati,
2015. 100‑105.
25. Sabo, G. Kul’turnye svyazi Yugo-Vostochnoj Evropy s territoriej Kazahstana
v rannem zheleznom veke [Cultural Relations of Southeastern Europe with the
Territory of Kazakhstan in the Early Iron Age]. Danial Ahmetov (red.). Altai is the
golden cradle of the Turkic world. BIOS baspasi, Ockemen, 2016, pp. 225‑234.
26. Fekete, Mária — Szabó, Géza. Ein orientalisches Bronzegefäßtyp aus
der Hallstattkultur: Die Ziste. Gedanken während der Bearbeitung des Tumulus
von Regöly (Komitat Tolna, Südungarn) In: Stegmann-Rajtár, Susanne (red.).
Das Nördliche Karpatenbecken in der Hallstattzeit. Budapest, 2017. 361‑379.
27. Szabó, Géza — Czuppon, Tamás. New Data on Iranian Roots of the European
Culture. In: The analysis of fifty years archaeological of Malayer. Hamedan,
1393 [2014], 332‑317 [47‑72].
28. Tudor, Dimitru. Corpus Monumentorum Religionis Equitum Danuviorum
(CMRED) I‑II. Leiden, 1969‑1976.
29. Tóth, István. Mithras Pannonicus. Budapest-Pécs, 2003.
30. Tóth, István. A Burgstall öröksége. Egy archaikus túlvilágkép töredékei.
Soproni Szemle. 63,1. 2009. 3‑22.
31. Tóth, István. Pannoniai vallástörténet. Pécs-Budapest, 2015.
32. Hansen, Svend. Grossgrabhügel der Alteren Eisenzeit zwischen West
Und Ost. Eine Annäherung. In: Hansen, Svend — Vaceslav Ivanovic Molodin
(Eds.) Terra Scythica. Materialien des internationalen Symposiums Terra Scythica
(17. — 23. August 2011, Denisov-Höhle, Altai). Verlag des Instituts für Archaologie
und Ethnographie der SA RAW, Novosibirsk, 2011. 291‑318.
33. Hansen, Svend. Giant Tumuli of the Iron Age: Tradition — Monumentality
— Knowledge transfer. In: Fernández-Götz, Manuel — Krausse, Dirk (Eds.)
Eurasia at the Dawn of History Urbanization and Social Change. University
Press, Oxford, 2017. 225‑239.
← Contents of issue
|